Fölényben a hazai migránsok?

Sokkal magasabb a munkaképes, fiatalabb korosztályhoz tartozók aránya a hazai bevándorlók között, mint a magyar népességben. Ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal kutatásából, amely a Magyarországon több évre letelepedő, Európai Unión kívülről érkező bevándorolók adatait vette górcső alá – írja a Magyar Nemzet Online.

Soraikban erős túlsúlyban vannak a férfiak, a nők gazdasági aktivitása jócskán elmarad a férfiakétól, a 15–54 éves korosztályban pedig a magyar nőkétől is. A nálunk élő migránsok között két és félszer annyi a diplomás, mint a magyarok körében, közülük mégis minden ötödik alacsonyabb végzettséget igénylő munkakörben dolgozik.

A lapunk által megismert adatfelvétel egyik legfontosabb megállapítása, hogy a Magyarországon hosszabb ideig tartózkodó, itt élő harmadik országbeli állampolgárok körében a férfiak aránya nagyobb, mint a teljes népességben. Emellett a migráns népességre jóval fiatalabb korösszetétel jellemző, mint a magyarokra. A munkavállalás szempontjából releváns 25–54 évesek aránya a harmadik országbeliek körében 54 százalék, ugyanez a hazai népességben nem éri el a 42 százalékot.

Kiderült az is, hogy a legtöbb esetben első generációs bevándorlókról van szó, 86 százalékuk ugyanis nem Magyarországon született. A megkérdezettek 38 százaléka kevesebb mint 5 éve van nálunk – negyedük csak 1-2 éve –, de magas a tartósan Magyarországon élők aránya is, 43 százalékuk több mint egy évtizede tartózkodik itt.

A migránsokat arról is megkérdezték, miért jöttek Magyarországra. A férfiak 41 százaléka nyilatkozott úgy, hogy munkavállalási célból, nagyobb részük konkrét munkalehetőség birtokában. A férfiak 28 százaléka mondta azt, hogy tanulmányi célból van nálunk. Ezzel szemben a nők körében a migráció célja a legtöbbször nem a munka, hanem a családegyesítés (41 százalék). A kutatás során megvizsgálták azt is, a letelepedők tudnak-e magyarul, és ha igen, milyen szinten. Az adatok szerint a szomszédos országból érkezők gyakran anyanyelvi szinten beszélik a magyar nyelvet, többségük valószínűleg a határon túli magyar területekről származik. Összességében a harmadik országból érkezők 7,7 százaléka tud anyanyelvi szinten magyarul, 15 százalékuk azonban egyáltalán nem beszéli a nyelvet.

A 15–74 éves harmadik országbeliek között a felsőfokú végzettségűek aránya közel két és félszerese (48 százalék) a magyar népességének (20 százalék). Ennek egyik oka, hogy a honos népességben nagyobb arányban élnek idősebbek, akiknek iskolai végzettsége alacsonyabb, mint a fiatalabbaké. A másik ok, hogy a migráció célja sok esetben éppen a felsőfokú végzettség megszerzése, és miután az érintettek hazánkban elvégzik az egyetemet, egy részük úgy dönt, hogy itt letelepszik.

A képzettségnek megfelelő munkavállalás akadályaként a harmadik országbeli válaszolók 31 százaléka a magyar nyelv ismeretének hiányát, negyedük származási, vallási megkülönböztetést, 7 százalékuk jogi korlátokat, 2 százalékuk pedig a képzettség magyarországi honosításának problémáját jelölte meg.

 

Fölényben a hazai migránsok?pecsma.hu.

A bejegyzés kategóriája: Hírzóna, Pécsi hírek
Kiemelt szavak: , .
Közvetlen link.