A pécsi kutya, aki meggyászolta gazdáját

Bemutatjuk Bettit, a pécsi cocker spánielt, aki több mint egy hetes kóborlás után tért vissza megözvegyült gazdájához. A kutya feltehetően azért szökött meg, hogy meg tudja gyászolni gazdájának feleségét. Hihetetlen és megindító történet Pécsről!

Egyszerre tragikus és felemelően megható az a pécsi történet, melynek főszereplője egy kutya, és gazdája. A filmbe illő események ott kezdődtek, mikor Szabó József, a Dél-Dunántúli Közlekedési Központ (régebben Pannon Volán) buszmentéssel és buszmosással foglalkozó munkatársa tavaly november 3-án haldokló feleségét elvitte PTE klinikáihoz tartozó volt megyei kórházba.

Betti, a pár 10 éves fekete cocker spániele a férfi elmondása szerint már ekkor érezte, hogy valami nincs rendjén szeretett gazdáival, ez azonban akkor vált nyilvánvalóvá Szabó József számára, miután felesége december 2-án elvesztette a küzdelmet a rákkal.

Gyászolt a kutyus?
Gyászolt a kutyus?

A gyászoló férj a veszteség megemésztése, feleségének hirtelen jött hiánya, a temetés megszervezése és munkája miatt ugyanis nem tudott eleget együtt lenni Bettivel, akit ezért pellérdi rokonaihoz vitt, akik kertes házukban ideiglenesen elszállásolták az idős kiskutyát. Betti azonban szállásadóitól elszökött – mesélte a férj – és eltűnt 9 napra. A férfi szinte egy időben vesztette el feleségét, és imádott spánieljüket. A remény azonban nem hagyta el, elkezdték égen-földön keresni az elkóborolt kutyát.

Szabó és Betti újra együtt
Szabó József és Betti újra együtt

Ismerősök, barátok, eltűnt kutyákat kutató pécsiek rohanta segítségére. Teleplakátolták az utcákat Betti képével, kérdezgették az embereket, hogy nem látták-e, és megosztották az eltűnt kutya hírét az internetes kutyakereső fórumokon, valamint a Facebookon is. Egy napig semmit nem tudtak Bettiről, a második napon viszont már elkezdtek szállingózni a hírek a csatangoló ebről. Látták Keszünél, látták Tüskésrétnél, de megfogni a megrémült, zavarodott, éhes kutyát senki nem tudta. Ezután már „az egész város kereste Bettit”, mondta Szabó József.

A következő napokban látták a Pétáv épületének közelében, a kutyát keresők beszámolói szerint két napig a Hungária út környékén is kóválygott – mondta Betti gazdája. Az igazi meglepetés azonban akkor érte Szabót, amikor a hatodik és a hetedik napon többen is arról tájékoztatták, hogy Betti a volt megyei kórháznál sétálgat, a kórház udvarán mászkál izgatottan. A gazdi lapunknak elmondta, hogy Betti 10 év alatt egyszer sem járt a kórház környékén, épp ezért nem tudja, hogy miért mehetett oda. Az egyetlen magyarázat, az lehet – mondta – hogy Betti érezte, hogy beteg gazdája meghalt, és gyászolni- vagy épp megkeresni ment a kórházhoz. Mikor azonban a férj odaért, Betti már nem volt sehol.

Majdnem belehalt a kalandba
Majdnem belehalt a kalandba

A kilencedik napon érkezett egy hívás, melyben egy hölgy elmondta neki, hogy épp követi Bettit, és hogy ha telefonkapcsolatban maradnak, akkor újra találkozhat vele, mert megfogni a kutyát ő sem tudja.

-Megkérdeztem, hogy merre járnak, a hölgy pedig azt mondta, hogy Kertvárosban, a Dóra utcánál. Csak néztem, hogy az hogy lehet, hiszen ott lakunk. Kimentem a ház elé, és ott volt Betti! – mondta.

Hangsúlyozta, hogy nagyon hálás ennek a hölgynek, hogy visszaterelte hozzá imádott kutyáját, és szeretné, ha ez a nő is megtudná.

Betti több mint egy hetes kóborlás után tehát visszatért gazdájához, aki szerint ez csak azért lehetséges, mert „hatalmas szíve van ennek a kutyának”. Szabó József nagyon boldog, hogy Betti végre vele van, és lenyűgözi, hogy mire volt képes, csak hogy meggyászolja elhunyt gazdáját. A nagy kaland után egyébként Bettit gazdája elvitte állatorvoshoz, aki azt mondta, hogy a spániel csodával határos módon élhette csak túl az utat, annyira le volt gyengülve.

Betti a pécsi Hachiko?
A Shibuya vonatállomáson Tokióban áll egy akita inu bronzszobor, ami egy megható történetre emlékeztet, amelyet egész Japán ismer. Hachikot, a 2 hónapos kutyát 1923-ban vette Ueno professzor, aki az egyetemen tartott előadásokat. A kutya reggelente elkísérte őt a vonathoz, délután pedig ugyanott fogadta. Így tett minden nap, egészen 1927-ig, mikor hiába várt többet gazdájára. A professzor egy előadása alatt szívrohamban meghalt. Hachiko ezután még 9 évig járt reggel és délután az állomásra várni gazdáját. 1935 márciusában a kutyát holtan találták azon a helyen, ahol évekig oly türelmesen várakozott.

 

A pécsi kutya, aki meggyászolta gazdájátpecsma.hu.

A bejegyzés kategóriája: Pécs Aktuál, Pécsi hírek
Kiemelt szavak: , .
Közvetlen link.